O škole
Historický vývoj školy v Diakovciach od jej založenia až po súčasnosť
Deáki iskolájának történelmi fejlődése a megalakulástól napjainkig
I. Az iskola megalakulása és fejlődésének története 1777-ig
A XIII. században Deáki neve így is előfordul " Villa Clerikórum " azaz klerikusok villája. A klerikus kifejezés egyházi rendben lévő írástudó diákot jelent. Ezek szerint valószínű, hogy már a XIII. században voltak Deákiban írástudó emberek, sőt valószínű korábban is, mert 1001-ben jöttek Deákira a bencés szerzetesek, akik azon kívül, hogy helybenlakáshoz szoktatták, földművelésre tanították az embereket, bizonyára valamilyen szellemi kultúra fejlesztésével is foglalkoztak. Ebben az időben működtek az I. István által bencésekre bízott székesegyházi és kolostori iskolák. Rendelete alapján minden tizedik faluban építeni kellett kápolnát és plébániai iskolát, amelynek működtetését az egyházra bízta.
A 16-18. században a reformáció véglegesen gyökeret vert az országban. Megindult az ellenreformáció. Az ország három részre szakadt : Erdély, a királyi Magyarország és a török hódoltság. A nevelésügy megosztott volt. A katolikus, református és evangélikus vallás nevelési intézményei elkerültek egymástól.
1560- ban a katolikus iskolaügy elrendelte, hogy minden plébánia mellett kis iskolát kell szervezni. 1611- től pedig jegyzéket kellett vezetni az iskolás korú gyerekekről.
1613- ban már olkevél említi Deáki iskoláját. Himmelreich panonnhalmi főapát kéri Mátyás királyt, hogy a deáki iskolát ( templomot és plébániát ), melyet a nádor rendeletére a nyitrai alispán átadott a protestánsoknak, adassa vissza a katolikusoknak.
1637- ben egy összeírás alapján tudni lehet, hogy a templom közelében van az akkori zsuppal fedett iskola. Ebben az épületben volt az "oskolamester", vagyis a tanító lakása is.
1679- ben Jusszuf Zaim pasa említi alkuvó levelében az oskolamestert : "...az oskolamester deákjaival, az misemondó pap, kit az magyar földesúr cselédjével együtt az maga papjai közül Szent Mártonból ottart, hogy ez mesterrel és deákjaival, az több falukra is , úgy mint Peredre, Sigárdra, Pallóra, Nyárasdra mint Deákihoz tartozó megyeségre békével járhasson és Isteni szolgálatot tehesen!..."
1700- ban az iskolamester Galgóczi István lett.
Az első református iskolára vonatkozó adat 1721. március 30-án Debreczeny István kir. itélő táblai jegyző jegyzőkönyvében található : "... nyilván tudjuk és jól emlékszik, hogy azon elvett templom ( jelenlegi római katolikus ) előtt levő dombocskán a prédikátornak lakóhelye volt és azon háza mellett még oskola is volt, akiben akkor maga a tanu járt..."
Az első iskola tehát a mai római katolikus plébánia helyén állott. A benne működő tanítókról azonban nem maradt feljegyzés.
Hogy Mária Terézia uralkodása alatt Deákin milyen volt az élet, bő felvilágosítást nyerünk Nagy Péter volt deáki református lelkész egyháztörténeti feljegyzéseiből. E szerint a ref. jobbágyok sokat szenvedtek a helybeli Benediktinus baráttól, aki a kastélyban lakott a plébánossal együtt.
"... Oskola nem lévén sokan úgy nevelődtek fel, mint a vadszamárnak fiai, sokan a pápistákhoz jártak és a ministrálásra szorítódtak..."
Időközben a katolikus iskola működött. Az 1770-ből származó főszolgabírói összeírás szerin a kastély mellett volt a zsuppal fedett iskola. Ebben volt a mesterlakás is. 1740-ben Csabi János, 1778-ban Séra Márton lett a főtanító.
II. Az iskola fejlődése 1777-től 1868-ig
1777 - ben az uralkodó jóváhagyta a filantrópista eszmékre épülő iskolaszabályzatot Ratio Aducationis címen. Deákin ( mint a többi faluban is ) az anyanyelvi kisiskola működött egy tanítóval, Séra Márton személyében.
1778 - ban lépett törvénybe a kötelező iskolalátogatás. A katolikus iskola1786 után egészen 1816- ig a mostani plébánia helyén volt.
1791- től kezdődik a református iskola írott kútforrása ( 1785-1791-ig a zsigárdi református iskolába jártak az sikolaköteles gyerekek). 1791-ben a deáki reformátusság iskolát és imaházat épít, és elhozza Pap János "oskolamestert" . A felépített imaház és iskola Jónás István kertjében épült, ami helyett hasonló nagyságút kapott az ún. Csetibaroknál. Az iskola egy fedél alatt épült az egy szobából álló tanítói lakással. A két helységet konyha választotta el egymástól. Az épület építési anyaga vessző, sár és nád volt. Belül volt néhány pad, valami feketetábla-féle és egy asztal. A leltár szerint volt még egy vizesputtony és bádogból készült iccés edény. A leltár szerint az iccés edényt 1819-ben vaskanálra cserélték.
1806-ban megjelent egy új átfogó tanügyi kezdeményezés Ratio Educationus Publicae címen. Kiküszöbölte a német nyelvet az oktatásból, és helyet juttatott a magyarnak. Az alsószintű oktatás ingyenes lett.
A deáki ref. iskola bővült. 1806- ban kibővítették 3 szál fenyő és 3 kéve nád segítségével, 16 forint 13 krajcár költségen. Az udvart vesszővel kerítik le, 1816- ban a vesszőt deszkával pótolják, az iskola tetejét 50 kéve náddal megújítják. 1825-ben új ablakrámát és üvegezést kap 1 forint 6 krajcárért. Az első gyülekezeti iskolafelügyelő "Oskola inspektor" , akinek a templomban kellett letenni az esküt, ebben az időben Jobbágy Lőrinc. Halála után Puskás Gergely lett megválasztva erre a tisztségre.
1862-ben új iskolapadokat szereztek be 109 forint 32 krajcárért. A katolikus iskolát áthelyezik 1816-ban a régi tanítólakás épületébe. Az iskolamester ekkor Domonkos N. volt, helyét 1828- tól Czifra István vette át 1832-ig.
1832- től Nagy István lett a kántortanító.
1841-ben Ettenberger János kapta meg az állást, majd 1842-ben Varga András. Az ő igazgatása alatt kibővítettékm az iskolatermet. A költségeket a főapátság fedezte. A kibővített tanteremben 140 tanuló fért el. Neve a régi iskolaépület mestergerendáján még pár éve fellelhető volt.
1844- től az állam hivatalos nyelve a magyar lett, így az oktatás is magyar nyelven folyt.
1847- ben a deáki katolikus iskolának 126 növendéke volt. A szorgalmi idő ( tanítás ) október 1-től április végéig tartott és vizsgával ért véget.
III. Az iskola és iskolaügy fejlődése 1868-tól 1918-ig
1868- ban Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter által benyújtott népoktatási törvényjavaslat a felső ház által törvényerőre lett emelve. A tankötelezettség a 6 - 12 évesek számára kötelező volt a mindennapos elemi iskolában
1869- ben a katolikus iskolát kibővítik. A második iskolaterem falai már állank, azonban nincs kimeszelve, nincsenek ablakok, padok. 1872-ben a második iskolaterem is elkészült. Új padokat szereztek be, a kert felé a tanító számára szobát rendeztek be. A segédtanító Pór János javadalmazását 250 forintban állapították meg. Egy 1884-es feljegyzés szerint az iskolamester postamesteri feladatot is ellátott, sőt 1880-ig a harangozás is kötelessége volt, melyért külön fizettek. Mivel az iskolakötelesek száma elérte a 400-at, szükségessé vált a harmadik tanterem felépítése.
A reformátusok 1874-ben új iskolát építenek a sárfalú nádas iskola helyett 3000 forintér. 1877-ben újonnan szerelik fel 218 forint 60 krajcár költséggel. A hibás építkezés ( az ablakok északra és kétoldalra nyíltak ) következményeként alig néhány évtized elteltével az állami és az egyházi hatóságok új iskola építésének kívánságával álltak elő. A ref. tanító 1868-tól 1888-ig Bogár József volt. Halála után deákin temették el. Utána 38 évig Földes Lajos volt az iskola élén. Ezekben az években vezették be a magaviseleti jegy osztályozását négy érdemjeggyel.
A katolikus iskola harmadik tantermének tervét és költségvetését 1892- ben készítették elő, a tetőt az ácsok még a tél folyamán kifaragták és 1893 tavaszán hozzáfogtak az építéshez. Május végéig elkészült a 8 öl (14,88 m) hosszú, 4 öl (7,44 m) széles iskolaterem és tanítói szoba (téglából, elsőrendű faanyagból cinezett vaslemezekkel fedve). Az építkezés 1901 forintba került. Később iskolai műhellyé alakították át. Ebben az iskolaépületben működtek Varga János és Markó Pál iskolamesterek, valamint 9 segédtanító. Ezt az iskolát látogatta Deáki híres szülötte, Serédi Jusztinián, esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása.
1906-ban a katolikus iskolára a túlzsúfoltság jellemző. A gyerekek ruházata hiányos, ezért az iskolaszék felhatalmazta a gondnokot, hogy a Véber-féle csizmaalapítvány kamataiból 9 szegény és jó magaviseletű árva gyereknek csizmát varrasson. A hiányzó összeget Dr. Wargha Samu plébános a sajátjából fedezte. Még ebben az évben Solonka Mihály deáki lakos elhunytával végrendeletében a vagyona felét a róm.kat. iskola céljaira, másik felét pedig a szegény iskolás korú gyermekek tanszereire adományozta (Végrendeletét sikertelenül megtámadta az elhunyt bátyja).
Az első tanítónő Varga Mária után egyre gyakrabban vettek rész a deáki gyerekek oktatásában nők. Hrotkó Mária 1909-ben került Deákira, 1913-ban pedig Kovács Margit.
1911-ben a régi kat. iskola tantermével a több mint 300 tanköteles gyermek befogadására teljesen elégtelen és alkalmatlan, de a bővítéssel volt egy kis gond, mert az Iskolaszék nem talált alkalmas helyet a községben. Segítségképpen Dr. Hajdú Tibor pannonhalmi Sz. Benedek- rendi főapát ingatlanokat adományozott a népiskola részére, átengedte a kastélyhoz tartozó telekből az emeletes magtárt udvarral és egy kevés kerttel.
Gondok voltak a ref. iskola épületével is. Az 1914. július 26-i közgyűlés jóváhagyta az iskola és másodtanítói lakás tervét és költségvetését. A ref. gazdaközösség felajánlotta az éppen kiosztás előtt álló hét évi vadászati haszonbérét 11 802 koronát, melyet bankban helyezetk el , hogy kamatozzon. Az I. világháború éveiben azonban szó sem lehetett az építésről. A pénzösszeg mind jobban zsugorodott, az árak emelkedtek. A gyülekezet hadikölcsönt jegyzett, ami 6000 korona az iskolaalapból ment.
IV. Az iskola története 1918-tól 1938–ig
Mivel a háború befejezése után Magyarország északi részét a Felvidéket Csehszlovákiához csatolták, bevezették az iskolákban a szlovák nyelv oktatását. A pedagógusoknak vizsgát kellett tenniük államnyelvből.
Az 1922-ben kiadott iskolatörvény értelmében bevezették a nyolcéves iskolalátogatást.
Ezidőtájt építették át a katolikus iskolát. A harmadik tantermet 1924 után válaszfallal két szobává alakították át. Itt lakott családjával Somogyi Aladár tanító. A mesterlakást 1927-ben ujjáépítették. Községünk népi iskolájának fenntartója ebben az időben az egyház.
Változások álltak be a református iskola életében is. A másodtanítói állásból leköszönt Raksányi Jolán helyét a lelkész lánya, Tóth Izabella okleveles tanítónő foglaja el. Sajnos a tehetséges tanítónő 1921. július 23-án 23 évesen a pozsonyi mély-úti szanatóriumban vakbélműtét után meghalt. Utódjául a presbitérium 1921 szeptemberében Takáts Ilona okleveles tanítónőt hívja meg Pozsonyból.
1926-ban az állami hatóságok az iskola bezárásával fenyegetőznek, annak rossz állapota miatt. Az egyház vezetősége 27. gyűlésén tárgyalta meg az építés ügyét.
1926. január 1-jén nyugalomba vonult Földes Lajos ig. kántortanító, aki 42 évig szolgálta a református anyaszentegyházat. Hirdetést adtak fel a "Magyar tanítóban" a tanítói állás elfoglalására. A február 4-i tanítóválasztó presbiteri gyűlés 5 pályázó közül egyhangúlag Ivány Ferenc udvardi előkönyörő tanítót választja meg.
1926 júniusában az iskola udvarán tartott juniális jövedelméből Guna Gyula eperjesi hangszergyárostól amerikai rendszerű iskolaharmóniomot rendeltek 1960 Kč értékben. Az új református iskola építését 1927. június 15-én kezdték meg. A téglát a zsigárdi tédlagyár szállította. A kétemeletes iskola berendezése 200 000 koronába került. A kétüléses padokat Madari Béla helybeli református asztalos készítette.
1928. szeptember 9-én felavatják az új iskolát. Az új iskolában Ivány Ferenc és Takáts Ilona tanítottak.
1928- ban felépül az új katolikus iskola is. A Lakos Gyula által tervezett iskola az akkori iskolaszéki elnök Herczeg Ferenc szerint :
"A palotaszerű iskola Deáki díszére emelkedett és irigylés tárgyául szolgált a messze vidéki községeknek." A mérök költségvetése 65 000 koronára szólt, az iskolaszék ezt 45 000-re csökkentette. Gondoskodni kellett azonban a pénz előteremtéséről. A kiadásokat így fedezték :
20 000 korona - a Kis József alapítványból, azzal a kikötéssel, hogy az új iskolába beépítik a Szent család kápolnát 5 000 korona - az iskolaszéki pénztárból 25 000 korona - kölcsön a galántai takarékból. Így lett kápolnahelység az iskola épületében.
1930- ban már 5 tanító működött az iskolán. Az igazgató Somogyi László.
1931 nyarán a ref. énekkar átalakítja a régi iskola nagyobb tanterméből és a másodtanítói lakásból egybeolvasztott helységet, amely igen alkalmas volt estélyek rendezésére.
1933-ban a katolikus iskolában megszervezték a hatodik tanítói lakást. Ebben az időben tanítóként működtek : Somogyi László, Somogyi Aladár, Markó Mária, Kovács Margit, Varga László, Garai Hilda, Zsilinszký Sándor.
1935-ben felépült a kultúrház, amelyet a katolikus egyházközösség építtetett. Az építésben részt vett a falu lakossága is. Deákin volt az első kultúrház járási viszonylatban.
V. Az iskola 1938-tól 1948-ig
Az egységes Csehszlovákia 1939-ben történt megszűnésével a Felvidéket Magyarországhoz csatolták. Az iskolákon nem voltak tantervek, az ideiglenes tantervek szerinti oktatást tanfelülgyelők ellenőrizték. A II. világháború alatt nagyon nehéz volt az élet Deákin. Az idősebb tanulók sokszor hadbavonult édesapjuk helyett dolgoztak, hogy a családnak meglegyen a megélhetése. Így természetesen nem nagyon látogatták az iskolát. Az iskolán működő pedagógusok közül Szilágyi János tanító 1943- ban bevonult katonának, és már többé nem tért vissza. A harctéren elesett.
Az iskola épülete a háború utolsó éveiben (1944-1945) hadikórház volt.
A II. világháború után az állam elkobozta az egyházak vagyonát. A felekezeti iskolákat 1945. április 24-én államosították. 1945 szeptemberében megindult a tanítás szlovák nyelven. Sok magyar szülő nem járatta gyermekeit iskolába. A katolikus és református gyerekek egy iskolába jártak. Amikor a háború után Felvidéket ismét visszacsatolták a Csehszlovák Köztársasághoz, bekövetkezett a magyarok ezreinek sorsát megpecsételő kitelepítés. A lakosságot marhavagonokban, cseppnyi holmijukkal szállították a bizonytalan felé. Mivel a felszabadulás után csak szlovák nyelvű iskolák voltak, és az egyház elvesztette jogát az iskola felett, égetően szükség volt az egységes alsó- és középiskolák megoldására.
A református iskolán működő tanítók 1945-ig
A 18. század végi egyházi újjászületéstől alkalmazott tanítók időrendi sorrendben :
Papp János (1791-1908)
Farkasdi Mihály (1802-1817)
Réső Sándor (1817-1826)
Paksi József (1826-1832)
Nagy Mózes (1832-1833)
Marthon István (1833-1839)
Varga Zsigmond(1839-1843)
Tóth Pál (1843-1852)
Török József (1852-1857)
Deák János (1857-1859)
Rásó Péter (1859-1863)
Szabó Sándor (1863-1868)
Bogár József (1868-1888)
Földes Lajos (1888-1926)
Ivány Ferenc (1926- )
Másodtanítók a református iskolában
Lénárt Lajos
Bőjthe János
Nagy Lajos
Földes Lajos
Nagy Zoltán
Konkoly Károly
Végh László
Bernáth György
Tóth Ida
Szegedy Sándor
Igó Mariska
Raksányi Jolán
Tóth Izabella
Takáts Ilona
VI. A deáki iskola 1948-tól 1953-ig
Az 1948. április 27-i iskolatörvény bevezette az egységes alapiskolát minden tanköteles számára. Iskolánk életében ez az iskolatörvény nagy változásokat idézett elő, hiszen végre anyanyalvükön tanulhattak az iskolaköteles gyerekek. Somogyi László igazgató a családjával Magyarországra költözött, hasonlóképpen Ivány Ferenc a ref. iskolaigazgató is.
A megjelent rendelet értelmében 1949. március 14-én megnyílt 3 magyar osztály (maďarsé pobočky pri národnej škole slovenskej ) és 1950. szeptember 1-jén kezdetét vette az önálló nemzeti magyar iskola (öt osztályos lévén a kimaradt tanulók a sellyei magyar tannyelvű középiskolában folytathatták tanulmányaikat).
Az igazgató ebben az időben Bosnyák Izabella, maj Estélyi Katalin lett. A tanítók : Petrás Gabriella, Estélyi Lajos és Lajsóczky Vilmos.
1951-ben megalakult a Micsurin - kör Estélyi Katalin vezetésével. A kör még sokáig működött, de a vezetők változtak ( Estélyi Lajos, Tóth Anna, Kovács Dezső ).
Növénytermesztéssel foglalkoztak, főleg gyógynövényekkel. Még gyapottermesztéssel is próbálkoztak.
Még ugyanebben az évben megalakult az úttörőmozgalom, mely később a Petőfi Sándor Pionírcsapat nevet kapta.
Az oktatásban használatos tankönyveket a tanulóknak meg kellett venniük. Az ifjúsági könyvtár, amely 35 könyvet tartalmazott, 69 kötetre bővült. Az íráskészség fejlesztésére az iskola gyakorlótáblákat vett 1 200 Kč értékben. Az iskola a község elöljáróságától a környék szépítésére 6 darab ingyen facsemetét kapott.
VII. Az iskola 1953-tól 1960-ig
Az 1953-as iskolatörvény igen magas célt tűzött maga elé. Rövid idő alatt biztosítani akarta a tanulók többsége számára a 11 éves középiskolai művelődést. Bevezették a nyolcosztályos alapiskolát. A középiskolák háromévesek voltak.
Az 1953/54-es tanévben már az új tantervek szerint folyt az oktatás. Csak öt osztály működött, a tanítók kevés kivétellel állandóan változtak. Megalakult a tánckör Bosnyák Izabella vezetésével.
1953. január 1-jén megnyílt az iskola épületében a magyar tannyelvű óvoda. A bútorok egy részét Estélyi Katalin igazgatónő készíttette, a költségeket a Csemadok fedezte.
A faluban több helyen folyt a tanítás váltott műszakban.
Az 1954/55-ös tanévtől már 8 osztály működött az iskolán.
1952-ben kezdett tanítani Tóth Anna, aki 30 éven át tanított az iskolán egészen nyugdíjbavonulásáig. Kitűnő színdarabokat rendezett, neki sikerült felidéznie a hajdanvolt régi híres iskolai színdarabok hangulatát.
1958-tól változások álltak be az iskola vezetésében. Az igazgató Kovács Dezső lett, a helyettese pedig Lajsóczky Vilmos. Csaknem 30 évig álltak az iskolavezetés élén.
Az itt tanító férfiak mindegyike főiskolai végzettséggel rendelkezett, a nők Estélyi Katalin kivételével pedagógiai középiskolát végezetek.
VIII. Az iskola fejlődése 1960-tól 1984-ig
Mivel az előző oktatási rendszert sok bírálat érte, ez a következő iskolareformhoz vezetett. A nevelés és az oktatás ingyenes lett, a tanulók ingyen kapták a tankönyveket és a tanszereket. 6-15 éves korig kötelező volt az alapműveltség megszerzése.
1959-ben kezdett el tanítani Varga Ferenc, volt iskolaigazgató. Eredményesen vezette a matematikai és a testnevelési kört. Szintén ekkor lépett munkába Kovács János, aki megalakította az Ifjú Technikusok Körét. Többek között segédeszközöket is készített az iskola részére. Az egészségtelen környezet és a túlzsúfoltság szükségessé tette az új deáki iskola felépítését.
Az 1963-64-es tanévben több esetben került sor jelentése az iskolaépítéssel kapcsolatban. Már papíron megkezdődött az új iskola építése. Az építés kezdetét akkor még 1965-re tervezték.
1964. szeptember 18-án ülésezett a KNB az iskola helyének kijelöléséről és három helyszínt jelöltek ki:
1. a római katolikus templom mellett
2. a sportpálya melletti rérségben
3. a Fő utca kerjeiben, a református templomtól északkeletre
A helyszínszemle folyamán a 3. helyet taláták a legalkalmasabbnak. Ennek alapján elkészült az első hivatalos jegyzőkönyv 1964. szeptember 24-én. Később, november 7-én megkapta az iskolavezetés a költségvetés részletes feldolgozását. A terv szerint egy 14 tantermes, tornateremmel, napközivel és egy négyes tanítói lakással ellátott iskolának kellett felépülnie.
Az 1966-67-es év a bizonytalnség éve volt. Néha már az új iskola elérhető volt, néha olyan hírek keltek szárnyra, hogy az új iskola építését el kell halasztani. Hosszabb utánajárással elérték, hogy Dr. Vaškovič a KNB alelnöke közreműködésével sor kerülhetett a harmadik negyedévben az alapkőletételre. A bejárat alá bebetonoztak egy üvegtáblát az iskola eddigi történetének leírásával. Ekkor azonban összefogtak a telektulajdonosok, akik nem akarták eladni kertjeiket iskolaépítésre. Az iskola építése kérdésessé vált.
A kezdeti nehézségek után 1969 szeptemberében megnyitotta kapuit az új kétemeletes iskola. Felgyorsult a tanszerellátás. Az iskola nagyon jól felszerelt szaktantermet kapott. A főépület mellé konyhát is építettek étkezdével. A napközi otthon később átkerült néhány évre a régi iskolaépületbe. Kezdetben párhuzamos osztályokban folyt a tanítás, azonban amikor a gyerekek száma jócskán megcsappant, már csak egy osztály volt évfolyamonként.
A 70-es években kiváló ereményeket értek el a színjátszó csoport tagjai Marcel Kornélia vezetésével. Gyakori résztvevői voltak a Duna Menti Tavasz országos seregszemléjének Dunaszerdahelyen. Miután Marcel Kornélia munkahelyet váltott, megalakult a 80-as években az irodalmi színpad Szabó Frigyes vezetésével, illetve a Napóra bábcsoport Szabó Margit vezetésével. Saját készítésű bábjaikkal szintén részt vettek a Duna Menti Tavaszon. Az 1976-os iskolaügyi dokumentum alapján az alapiskola újra nyolcéves lett. Az áttérés fokozatos volt. Az első években a legjobb tanulók mehettek gimnáziumba a nyolcadik osztályból (Cserge Ágnes, Szabó Dénes, Ürge Gabriella...), majd a középiskolások is, végül az egész osztály nyolcadikban fejezte be az alapiskolát. 1984-től újra nyolcéves az alapiskola.
IX. Az iskola fejlődése 1984-től 2008-ig
Az oktatás az alsó (1-4.) és felső (5-8.) tagozaton folyt. A kötelező iskolalátogatás tíz év volt, így a nyolcadik év befejeztével még két éven át folytatódott valamilyen középszíntű iskolában. Deákiban 1983-tól 1993-ig egy tízéves felmérés alapján nyilvánvaló, hogy bár a tanulók jelentős része középiskolában folytatta tovább a tanulmányait, ennek ellenére csak kevesen végeztek főiskolát, többségük szlovák főiskolát választott. A főiskolák magyar tagozatán végzett, illetve végző diákok közül sokan a pedagógusi pályát választották.
1989. november 17-e után változások történtek nemcsak a deáki, de valamennyi iskola életében. Megszűnt az orosz nyelv kötelezőként való oktatása és egyes tantárgyak érdemjeggyel való osztályozása. Szavazással leváltották az addigi iskolaigazgatót, Kovács Dezsőt, helyére szavazattöbbséggel Varga Ferenc került. Helyettese Lajsoczky Vilmos maradt, majd Kovács János, s később Kádasi Erika lett.
Az 1990-ben megjelent tövény engedélyezte a nyolcosztályos gimnáziumok, magán- és egyházi iskolák megnyitását. Az annyira várt fordulat azonban nem hozott eredményt, nem elégítette ki a hozzáfűzött reményeket. Az iskolai segédeszközök már elavultak, azonban feltöltésükhöz, illetve új segédeszközökre nincs pénz. Egy újabb módosítás szerint az iskolalátogatás újból kilenc év lett. Az 1996-97-es tanévben, aki nem nyert felvételt valamelyik középiskolába vagy szakmunkásképzőbe, kénytelen kilencedik osztályt végezni. A terv szerint ez a tanulók egyharmadát érintette. Az 1997-98-as tanévben már csak a hanulók egyharmada nyerhet felvételt, mivel a felvételinél a kilencedikeseket részesítik előnyben. A Következő tanévtől valamennyi alapiskola kilencéves lett. A felső tagozaton problámás az oktatás, mivel az átállás miatt nincs tankönyv a tananyag oktatásárhoz. Már hagyománya van a matematika körnek, a rajzkörnek és az olvasókörnek. Neindult az irodalmi, a sportgimnasztikai kör, a biológia, a sakk, a számítógépkezelő kör.
A HATÁRTALAN tantárgyverseny 1993-ban indult Mátyusföld, Szekszárd, Erdély részvételével, később csatlakozott Vajdaság majd Kárpátalja. Az első színhely Sepsiszentgyögy volt. A tanulók szavalásban, magyar helyesírásban, matematikában és fizikában valamint helytörténeti ismeretekben mérhették össze tudásukat. Két ízben vállalta a házigazda szerepét Mátyusföld Galánta képviseletében: 1995-ben és 2000-ben. 2000-ben felunkban 18 romániai magyar diák volt elszállásolva. A szervezésben negy részt vállalt Varga Ferenc, a feladatok javításában és értékelésében pedig Zirkelbach Margit és Barczi Boldizsár. A tanulókat Varga Ferenc, Kádasi Erika és Barczi Boldizsár kísérte.
Résztvevők:
1993: Bukovský Zsuzsanna, Varga Ágnes, Zlizi Erika, Tóth András
1994: Tok Krisztina, Szabó Attila
1995: Estélyi Krisztina, Berec Mária, komjáti Emese, Szabó Zoltán, Szabó Attila, Vörös Anikó,
Varga Gábor, Varga Erzsébet
1996: Estélyi Krisztina, Vörös Anikó
1997: Estélyi Krisztina, Vörös Anikó
1998: Estélyi Krisztina, Vími Andrea
1999: Bende Judit
2000: Takács Brigitta, Bende Judit, Vörös Veronika, Vörös László, Komjáti László, Papp Bibiána, Polák Zsuzsanna, Papp Andrea, Kurucz Attila, Berec Erika, Vörös Lajos
2001:Bende Judit, Vörös Lajos
2002: Bende Judit, Vörös Veronika
2003: Vörös Veronika, Vörös László
1992 nyarán nagy megtiszteltetés érte az iskolát: a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége itt rendezte meg az 1. Nyári Egyetemet, ahol magyar, matematika, fizika és kémia, történelem, 1-4. évfolyamok tanítói és az ovónők részére volt egy-egy hetes foglalkozás. A Nyári Egyetemeket öt alkalommal szervezték Deákiban, majd más helyszínekre költöztek. A szervezésben a pedagógusok többsége kivette részét.
2000-ben megkezdi munkáját a mazsorettkör Németh Éva vezetésével. Három év után a gyerekek érdeklődése megnőtt, így már két csoport működött. Egy évvel később a kis mazsorettcsoport vezetését Polák Eleonóra vette át. A nagyobb lányok Angyalok néven pom-pommal dolgoztak, a kicsik maradtak a mazsorettbotoknál, ők a Nefelejcs nevet kapták. Több fesztivál résztvevői, felléptek különböző kultúrműsorokban is.
Újabb fontos változások álltak be az iskola életében. 2002. áprilisától az iskola jogalanyivá vált, a delimitáció lezajlása után az iskola fenntartója a község. A 2002-2003-as tanévben, mivel Varga Ferenc kinevezése lejárt, a fenntartó pályázatot írt ki az igazgatói posztra. A pályázatok elbírálása az iskolatanács feladata volt, és az elbírálás után az igazgatói posztra Renczés Dániel lett kinevezve. Az iskolában újból beindult az énekkar Bukovský Zsuzsannal vezetésével.
A tanév során történt betörés következmányeként az iskola modern riasztórendszerrel lett ellátva. Első ízben került megrendezésre az iskolai "Juniális", amely keretén belül megtörtént az ünnepélyes tanévértékelés, a versenyeken résztvevő tanulók megjutalmazása, a papír- és gesztenyegyűjtésben legeredményesebb osztályok megjutatmazása. A hivatalos rész után a gyerekek kézműveskedhettek, versenyezhettek, illetbe megmérkőzhettek szüleikkel egy futballmérkőzés erejéig.
A tanév folyamán iskolánk új számítógépekhez jutott pályázati úton a Szülői Munkaközösség jóvoltából. Phare forrásból pályázat útján az iskola modern tanszerekhez és segédeszközökhöz jutott. A 2004-2005-ös tanévben beindult iskolánkban a vers- és prózamondók köre, a színjátszó kör, az angol kör és az újságírók köre. Az iskola tanulói ingyenesen színházbérlethez jutottak. A matematika oktatásában változás történt. A Szülői Munkaközösség segítségével sikerült felújítani a számítógépes szaktanterem elektromos hálózatát, amely már megfelel a legújabb biztosnági előírásoknak is. Júniusban megkezdődött az iskola épületének felújítása. Az ehhez szüksége pénzösszeget pályázat útján sikerült elnyerni az Európai Unió Strukturális Alapjánál, a SzK Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériumnál és a Közép-európai Alapítványnál (80 százalék- 15 százalék - 5 százalék arányban). Pályázati úton az iskola újabb számítógépekhez jut és szintén pályázati forrásból sikerült felújítani az iskolai tornaterem padlózatát és felszerelését.
A tanév ünnepélyes kiértékelése újból az iskolai "Juniális" keretén belül történt meg. A Pázmány Péter Alapítványnál megpályázott és elnyert pénz segítségével iskolánk minden tanulója tanszercsomagot, tornaruhát, váltócipőt kapott, illetve ingyens osztálykiránduláson és színházlátogatáson vehetett részt.
A 2005-2006-os tanév már a felújított iskolában történik. Az épület új nyílászárókat, új tetőszerkezetet és szigetelést kapott. Megtörtént az osztályok évek óta esedékes kifestése és a szociális helyiségek felújítása. Az iskolaév időben való megkezdéséhez hozzájárultak a szülők, sőt a nagyszülők is, hiszen segítségükkel sikerült az iskolát kitakarítani az újjáépülés után.
A 2006-2007-es tanév kezdetén befejeződnek az I-I-I páyázat munkálatai. Az informatikai szaktanterem újabb 14 modern internethozzáféréssel ellátott számítógéphez jutott, minden tanterem telefonnal és internet hozzáférési lehetőséggel lett felszerelve. Szeptember és október folyamán a tanulók úszótanfolyamon és erdei iskolán vettem részt.
X. Az iskola működése 2008-tól napjainkig
2008 januárjában Renczés Dániel igazgató felmondott. Az iskola igazgatásával Kádasi Erika helyettes lett megbízva. A fenntartó pályázatot hirdetett az igazgatói posztra. Az iskolatanács döntése alapján a 2008-2009-es tanévtől Bende Gabriella állt az iskola élén, helyettese továbbra is Kádasi Erika.
Hatályba lép az új 245/2008 Z.z. iskolatörvény, melynek értelmében az iskola az Állami Oktatási Program alapján kidolgozza az Iskolai Oktatási Programot ISCED1 néven az alsó tagozatos és ISCED2 néven a felső tagozatos osztályok számára. Az új iskolatörvény lehetővé teszi az új tantárgyak bevezetését és a már oktatott tantárgyak erősítését. Az átállás fokozatosan történik öt év alatt, külön mindkét tagozaton. Erősödik az informatika hatása, új segédeszközök állnak az iskolák rendelkezésére. 2009. november 1-jével lép hatályba a 317-es számú új pedagógustörvény, amelynek értelmében a pedagógusok új besorolást kapnak. Lehetőséget kapnak, hogy állandóan képezzék magukat. Bevezetik az ún. kreditrendszert.
Megújul az igazgatói iroda és a tantestület is. Bucsek Katalin nyugdíjas könyvtárosnő segítségével beindul az iskolai könyvtár, a gyerekek kedvük szerint válogathatnak a könyvek közül. Sikeresen működik a Csibést néptánccsoport Bende Gabriella és Róm Bombic Melinda vezetésével, a mazsorettekkel Szalóci Eleonóra foglalkozik, a szavalókört Renczés Nóra vezeti, sportkörön Boros Magda és Šóšik Tímea foglalkoznak a gyerekekkel, az informatika szakkört Németh Éva vezeti. beindul a citerakör Tok Tünde irányításával. A tanulók nagyon sikeresen képviselik iskolánkat különböző országos szintű és nemzetközi versenyken (biológia olimpia, Katedra matematika, Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny, Palóc Társaság pályázata, Zrínyi Ilona matematika verseny...).
Az iskolán működő pedagógusok 1945-től napjainkig:
Bosnyák Izabella ig.
Estélyi Katalin ig.
Petrás Gabriella
Lajsóczki Vilmos
Baranyai Ilona
Tóth Anna
Varga LIpót ig.
Alexovics Mária
Estélyi Lajos
Svéda Ilona
Brezina György
Pálinkásné Seres Magdolna
Vicena János
Mészáros Lujza
Kohút Mária
Kohút Jozef ig.
Kupka Klotild
Kovács Dezső ig.
Köles Rozália
Nagy Judit
Száz Anna
Laczkó Valéria
Szalay Mária
Lőrincz Erzsébet
Mgr. Barczi Boldizsár
Svoren Júlia
Vincze Attila
Danter József
Hencz Mária
Pataki Jeromos
Pán Rozália
Soós Kálmán
Plesnivý László
Szarka Zsófia
Szarka László
Flaska Éva
Csanaky Terézia
Görcs György
Zirkelbach Margit
Merva László
Morvay Katalin
Svajcer Eszter
Mgr. Varga Ferenc ig.
Mgr. Kádasi Erika ig. hely.
Kovács János
Marcel Kornélia
Szabó Erika
Tóth Lýdia
Kováč Zsuzsanna
Horváth Dezső
Fiala Gabriella
Horváth Zsuzsanna
Vanyik Ida
Hajdú Irén
Sedlár Erzsébet
Mgr. Molnár Beáta
Mgr. Kozolková Száz Éva ig.
Mgr. Egri Ferenc
Ing. Balogh Diana
Mgr. Jakubec Zsuzsanna
Mgr. Morvay Gabriella
Varga Jolán
Vörös Edit
Mgr. Špendla Anna
Mgr. Svoren Péter
Csicsola Ildikó
Mgr. Molnár Imre
PaedDr. Renczés Nóra
Boros Magdaléna
Mgr. Varga Tímea
Mgr. Boros Marcel
Sas Mária
Varga Tímea
Mgr. Takács Erzsébet
Mgr. Kontár Veronika
Mgr. Császár Zsuzsanna
Mgr. Vallo Pál
Mgr. Néma Dezső
Mgr. Bukovský Zsuzsanna
Mgr. Pavel Kinga
Mgr. Gyurovszky Andrea
Mgr. Szalóci Eleonóra
Mgr. Hajdú Lídia
Mgr. Ambrus Zsuzsa
Németh Erzsébet
PaedDr. Kürthy Irén
Borsányi Berta
Tok Tünde
Ing. Renczés Dániel ig.
Mgr. Malý Mónika
Bugár Mónika
Mgr. Kovács Henrietta
Mgr. Fótyi Bombic Melinda
Mgr. Bende Gabriella ig.
Mgr. Šóšik Tímea ig. hely.
Mgr. Gergely József
Bc. Vörös Lajos
Mgr. Poláková Zlatica
Mgr. Juhos Ramóna
Mgr. Patkoló Klára
Mgr. Fazekas Szabina
Mgr. Molnár István
Mgr. Szekeres Éva
Mgr. Jonás Gábor
Mgr. Édes Ákos
Szádoczki Ágnes
Mgr. Molnár Erika
Mgr. Faragó Gabriella
Mgr. Sillik Gábor
Mgr. Czibula Szilvia
Bc. Rehák Krisztina
Papp Zsuzsanna
Mgr. Tóth Andrea
Mgr. Vadkerti Andrea
Bc. Vladárová Andrea
Mgr. Szolárd Viktória
Mgr. Darázsová Magdaléna
Mgr. Varga Renáta
PaedDr. Bertalan Elvira
Mgr. Fülöp Dániel
***************************************************